Hétvégén ismét moziban voltunk családilag. Az Aranyhaj című mesét néztük meg. Szofi hihetetlen módon várta, bár utóbb kiderült, hogy még mindig nem elég "edzett" hozzá. Az elején folyton azt kérdezgette, hogy hol van már Aranyhaj. Aztán egy idő után persze megunta és addig pakolgatta az üdítőjét, amíg Kriszre nem öntötte... Utána már csak azok nyűglődött, hogy ugye este van (fáradt volt). Hiába mondtam el neki többször is, hogy nem, még csak kora délután van, 5 perc múlva ismét megkérdezte.
A film (amit kivételesen nem 3D-ben néztünk meg), nagyon tetszett. Krisznek is, Grétinek is és nekem is. Nagyon kedves, humoros történet volt. Azok a jelenetek, amik a trailerben vannak, jellemzően nem voltak benne, de ez nem vont le az értékéből.
A vége felé egyszer csak azt hallom, hogy Gréti sír. Mit sír, zokog. Megértette, hogy nagyon szomorú a lány. És mint utóbb kiderült, megértette az összefüggéseket, el tudta mesélni, hogy miről szólt a film. Komolyan büszke voltam rá.
Korábban nem mindig tudta az egész történetet visszaadni. Csak jelenetek maradtak meg benne úgy, hogy azt fel is fogta. Szóval öregszik és okosodik a kiscsaj. :)
Képvers
12 éve
Na azt képzeld el, hogy meg akartam nézni én is a gyerekekkel, nyáriszünet van, ráérünk, erre kiderült, hogy itt csak januártól vetítik... hát ilyen messze vagyunk vazz? :)
VálaszTörlésÍíííííí, pedig nem egy másik bolygón vagytok. :)
VálaszTörlésEzek az időbeli csúsztatások csak a letöltő közösségeket támogatják. Nem egészen értem az értelmét.