2010. szeptember 24., péntek

Ovi

Eddig is tudtam, de az elmúlt időszakban tovább erősödött bennem a tudat: a lánykáim egy szuper oviba járnak.

Ami a legfontosabb: a lányok imádnak járni. Imádják az óvónéniket. Bújnak hozzájuk, puszit osztanak nekik. És ezt a szeretetet nem csak elviselik tőlük, de viszonozzák is.

Az elmúlt napokban Grétiéknek több nagyszerű programot szerveztek!

A sportnapot nem is nagyon említem, hisz írtam már róla.

Volt olyan eset, hogy elsétáltak egy közelben levő farm szerűségre, ami az egyik csoporttársuk nagypapájáé. Megnézhették, hogyan tartják a lovakat, bocikat, tyúkokat és kacsákat.

Voltak az autómentes napon is. Besétáltak a belvárosba, résztvettek a programokon, majd elmentek a piacra és ott is bóklásztak egy kicsit. Persze a piacra sem cél nélkül mentek! Vettek egy nagy adag szőlőt.

Minek kellett a szőlő? Mi sem egyszerűbb: az oviba bevittek egy présgépet és a gyerekekkel közösen kipréselték a szőlőt. Így most már azt is tudják, hogy készül a must.

Persze, idén is mennek majd több színházi előadásra is, meg a csuda tudja, hogy még hova. Rengeteg hasznos programot szerveznek számukra, aminek én nagyon örülök!

1 megjegyzés:

  1. Ahova mi jartunk oviba, minden osszel megrendezesre kerult a "szureti napok". Volt szolopreseles, kukoricamorzsolas, madarijeszto keszites, diotores es tanc. Szerencsere evekig jartunk, mert mindig valamelyik gyerek odajart.:)

    VálaszTörlés