Fogtörés

Délután elrobogtam a csajokért, Szofit leadtam anyumnál, majd Grétit elvittem úszásra a nagy uszodába. Korábban a tanuszodába járt, de mostantól ide fog. Ott megtanították úszni, és imádott is oda járni, de ott a medence mérete miatt nem lehet távolságokat úszni.

Szóval mentünk edzésre. Eleinte minden ok volt. Az edző felmérte, hogy milyen a tudása és nagyon megdicsérte. Majd el is kezdték az edzést. Minden jól ment. Nagyon szépen úszott. Nem kapaszkodott a kötélben, nem panaszkodott, hogy elfáradt. Pedig ilyen sokat nem úszott még.

Amikor azt hittem, hogy végeztek, bementem a medencetérhez elé. De nem végeztek, még pár perc hátra volt. És ahogy beléptem, azt láttam, hogy Gréti nagyon sír és az edző épp leszidja, majd megvigasztalja.

Nem egészen értettem, hogy mi van, mi történt. Gréti picit megnyugodott, folytatta a feladatot. Épp a rajtkőről ugrást próbálgatták. Amikor jött ki a medencéből, azt láttam, hogy ismét nagyon sír és a fogát fogdossa.

Odarohantam. Ahogy a szájához értem, üvöltött. Aztán sikerült benéznem és vérzett a foga. Hosszában kettétört az egyik jobb felső foga.

Kész lettem. Az összes fogas dolog rosszul érint.

Odamentem, szóltam az edzőnek, hogy el kell vinnem a gyereket orvoshoz, elmegyünk. Aztán már rohantunk is ki. Persze a törcsit bent feledtem, mehettem érte vissza. Közben anyum vigyázott rá, aki beugrott hozzánk az uszodába. Még jó, hogy ott volt.

Gyorsan felhívtam Kriszt, hogy pár perc múlva felszedjük, akárhol jár, és intéztem a fogorvost, ami nem volt egyszerű. Vácon késő délután már a fű sem nő, nemhogy rendelő fogorvos. Rögtön a pesti rendelőt hívtam, ahol már máskor is voltunk. De aznapra már nem tudtak időpontot adni. De nagyon rendesek voltak, áttelefonáltak egy társfogászatra, ahol mondták, hogy van egy időpontjuk. Elég reménytelennek éreztem, hogy odaérjünk, mert Pest közepére kellett Vácról 40 perc alatt beérnünk, de végül sikerült.

A vizsgálat alatt Gréti egy hős volt. Majd a dokinéni közölte, hogy ez egy spec hosszanti törés, valószínűleg a gyökér is érintett. Bummmm. Felhívott egy gyerekfogorvost, hogy ebben az esetben ő hogy járna el. Mondta, hogy ugyanúgy, mint felnőttnél. Azaz gyökértömés kell.

A dokinéni mondta Grétinek, hogy kap egy szurit. Ekkor eltört a mécses. Gréti hevesen tiltakozott. Elmagyaráztam neki, hogy ha kint van az ideg, akkor sem enni, sem inni nem fog tudni a fájdalomtól. Végül megígértem, hogy kap egy zacskó cukrot holnap, ha hagyja (máskor nem igen szokott kapni és most ez volt a nagy kívánság), ráadásul én is beültem a fogorvosi székbe, ő pedig az ölebe ült. (Én azon agyaltam, hogy mikor ájuljak el.)

Ezután egy pisszenés nélkül hagyta, hogy beadják neki a szurit. Miután lezsibbadt az arca, a doki megpróbálta teljesen leválasztani a kisebb, letört darabot. Nem volt egyszerű, de végül sikerült. Ekkor megnyugtatott, hogy kisebbnek néz ki a baj, mint első gondolta/látta. Végül nem tört be a gyökérig, "csak" levált egy darab.

Ha nem dagad fel neki nagyon, illetve nem fáj neki nagyon, akkor csak 1 hét múlva kell visszamennünk. Ha baj van, akkor holnap ismét mennünk kell.

Elmondta a doki, hogy előfordulhat, hogy a fog el fog színeződni. Ha ez fájdalommal is jár, akkor fel kell tárni a fogat. ÁÁÁÁÁÁÁÁááááááááááááááááááááááá

Kész vagyok. Folyton az a kép van előttem, ahogy zokog és fogja a fogát.

Szerencse a szerencsétlenségben, hogy tejfogról van szó.

Az egész helyzetért Gréti volt a hibás. Grétire rászólt, hogy még ne ugorjon a medencébe, mert ott vannak alatta. De Gréti ugrott. Végül a másik feje búbja és az ő álla találkozott....

Remélem, kitart addig ez a fog, amíg nem nől ki az új valamikor. Remélem, azokra jobban fog vigyázni. :S

Az doki "megnyugtatott", hogy Grétinek fogszabályzásra lesz szüksége. Ezt eddig is sejtettem mondjuk. Az elmúlt 5 és fél év ujjszopása megtette a hatását. Teljesen eltorzult a fogazata. :( Mostanra legalább nappal nem szopja, de éjjel még mindig becuppan neki az ujja. Egyszer csak feladja már.