Newton a hétköznapjainkban

Newton velünk alszik. Azaz velem, mivel én képes vagyok rá, hogy odafigyeljek rá alvás közben is. Nem fekszek rá és ha elkezd mocorogni, akkor megnézem, hogy mi baja van. Az első éjszakától beállt egy rendszerbe. Alszik pár órát, majd 2-3 között ébred először. Ekkor leviszem és a pelenkáján elintézi a dolgát. Legközelebb 6-7 között ébred, akkor ismét lebotorkálok vele és elintézheti a dolgát. Szóval éjjel szobatiszta Nekem köszönhetően.

Nappal is rendszeresen rátesszük a pelusára, de van, hogy szándékosan nem ott intézi el a dolgát. Ilyenkor kicsit morgok vele, feltakarítom a cuccot, megtörölgetem őt is (hogy ne csöpögtesse végig a pisit), majd ecettel is feltörlöm a foltot, hogy elvegyem a pisi, kaki szagát - legközelebb oda már ne menjen.

Remélem, azért néhány héten belül szobatiszta lesz.

Ha napközben megyünk valahova, akkor visszük magunkkal. Vettünk neki egy tatyót és abban cipeljük. Amint beülünk a kocsiba, befekszik a táskájába és nyugiban alszik, míg ki nem szállunk. Gyakran itthon is abba fekszik bele, amikor nappal alszik. Szóval szereti. :)

Egyik nap elmentünk nézelődni boltokba. A táskában volt, senki sem vette észre. Kifelé jövet a biztonsági őr rám szólt, hogy nem vihettük volna be a nagy táskát, mutassam meg, hogy mi van benne. Mondtam ok, de egyébként kutya van benne. Jaaa, kutyát sem lehet bevinni (nem volt kiírva). Erre mondtam, hogy akkor macska. Ja ok, az más... volt a válasz. :))))

Amúgy máshol mindenki körberajongja. Amíg kicsi, mármint a korát tekintve, és amíg meg nem szokja, hogy egyedül is itthon maradhat, addig mindenhova visszük. A kocsiban kint hagyni nem lehet, hisz megsülne szegény. Tehát jön be minden boltba. De végig a táskában vagy kézben van. Vagy, ha tényleg nem vihetjük be, akkor valaki kint marad vele.

Gréti rajong érte! Túlzottan is. Mióta megvan a kutyus, azóta érzelmi hullámok söpörnek rajta rendszeresen végig. Amikor hazafelé hoztuk és a kutyus sírt, akkor elmondtam, hogy azért, mert nem lehet az anyukájával és a tesóival. Erre sírva fakadt. Ha a kutyus megüti magát, akkor is sír. Ilyenkor igyekszek elmagyarázni, hogy a kutyusra ugyan nagyon kell vigyázni, mert nagyon kis törékeny darab, de ha időnként rosszul ugrik le valahonnan, attól még nem lesz baja.

Szofi vegyes érzelmeket táplál a kutyus iránt. Szereti őt, de gyakran fél tőle. Sikít, mint akit ölnek, amikor a kuty ráugrál. Máskor meg örömmel újságolja, hogy megpuszilta a kutyus. Simogatni akkor szokta, amikor alszik Newton. :)

Egyszer, amikor Newton rágcsálta a kezem, Szofi rászólt a kutyra.
-Newton, ne rágd le anya körmeit. :)

Pár kép Newtonról.