Angolozoo és Csipkerózsika

Tegnap ismét volt Angolozoo az állatkertben. Persze mi sem hiányozhattunk. :)Szofi most is inaktív volt, azaz csak az ölemben ült, de Gréti végig ügyesen, aktívan részt vett a feladatokban.

Közben, mi szülők nagyon jókat nevettünk. Egyik-másik könyvet már nagyon jól ismerik a gyerekek. Hamishnek - a tanárnak - már oda se kellett lapoznia és a gyerekek mondták előre, hogy mi lesz a következő állat. Először nagyon meglepődött rajta, de aztán persze vette a lapot.

Aztán előszedett pár plüssállatot a táskájából, amit mindig egy-egy történet illusztrálásához használ. A gyerekek mindig izgatottan találgatták, hogy mi lesz a következő állat, amit elővesz.

Az elsőnél, egy kislány kíváncsian odament hozzá, hogy megnézze a plüsskutyát. Erre Hamishnek köszönhetően a kutyus egy puszit nyomott a kislány feje búbjára. Na, ezek után volt sorban állás! Minden gyerkőc puszit szeretett volna. Na és persze nem csak a kutyustól, hanem minden, a táskából előkerülő állatkától. :)))

Ezután nyári szünet következik, legközelebb szeptemberben lesz Angolozoo foglalkozás.

Angol után sétáltunk még egy kicsit az állatkertben, majd hazajöttünk ebédelni. Mondanám, hogy a csajok pihentek utána, de nem így történt. Szerencsére ennek ellenére egész jól bírták a délutáni programot is.

Délután elmentünk a Budapest Bábszínházba, ahol az egyik balettiskola tanulói adták elő a Csipkerózsikát. Tündériek voltak, ahogy oldalt kifelé kukucskálva csinálták a dolgukat a színpadon. Persze az ő ténykedésük csak körítésnek szolgált a nagyobbak és a felnőttek által előadott tényleges balettelőadáshoz.

Ami nem csupán balettelőadás volt, mert szteppeltek is közben. De ha ez nem tette volna érdekesebbé a történetet, akkor még tudtak meglepetéssel szolgálni. Kicsit átírták a történetet. Csipkerózsikát nem a szülei, hanem tündérek nevelték fel. Lehet, hogy van ilyen vari is, de én nem ezt ismertem.

Aztán, amikor megtudta, hogy ő egy királylány, persze rögtön jött a gonosz boszi a rózsával és ő álomba merült. Meg a többiek is. Aztán eltelt pár száz év és hirtelen mindenki felébredt mindenféle csók nélkül. De ekkor már a mai korban voltak és autókkal, görkorikkal közlekedtek a színpadon. :)

Nagynehezen elérték, hogy Csipkerózsika ismét találkozzon a herceggel, mert hát ebben a változatban már ismerték egymást a megszúrós jelenet előtt. No, nagy nehezen találkoztak, amikor ismét sikerült megszúrnia magát Csipkerózsikának, de most csak ő aludt el. A többiek biztatására a herceg megcsókolta és ettől gyorsiban fel is ébredt és boldogan éltek, míg meg nem haltak. :)

A színházban nulla levegő volt. Szofi az ölemben ült, Gréti a második felvonás alatt félig rajtam feküdt. A lelkesedése addig tartott. De legalább nem aludt el. :)

Viszont mind a kettő csillogó szemmel, lelkesen nézte a darabot és hevesen tapsoltak, amikor ott volt az ideje. Szofi néha akkor is, amikor nem kellett.

Mikor kijöttünk, Gréti megjegyezte, hogy jó volt ez a Hamupipőke ... Jó, hogy felismerte a darabot és hogy párszor elmondtuk neki, hogy ez a Csipkerózsika. :)))

Hazafelé viszont mind a kettő mély álomba zuhant. Mint Csipkerózsika ...