2010. október 1., péntek

Szofi

Szofi alvásos dolgairól rég írtam. Ez számomra csak azért lényeges, mert tudom, hogy ha elmúlik egy-egy időszak, akkor elfelejtem feljegyezni, pedig szeretnék rá emlékezni, hogy mikor következett be változás. Így időnként említést teszek róla.

Az alvásos mizériának még mindig nincs vége. De igazából ez nem csak alváshoz köthető nála. Amint elfárad, jönnek a rohamok. Ha megkérdezem, hogy mi történt, akkor annyit mond, fáradt vagyok. De nem hajlandó többet mondani róla. Egyszerűen csöndbe marad.

Esténként továbbra is 7-8 között leteszem őket aludni. Gréti rögtön elalszik, de Szofi ... Időnként azt hiszem, hogy elaludt. De nem. Egyszer csak hallom: anya, mikor jössz aludni? (Külön szobában alszok, de számára valamiért fontos.) Vagy elkezd ordítani. De az is csak pár pillanatig tart, aztán befejezi.

Hogy közben van-e hókusz-pókusz? Nem tudom. Szerintem van, mert az asztalnál és az autó ülve is van.

Jellemzően 10 körül alszik el. De előfordul, hogy 11-kor is fent van.

Ha elalszik 10-kor, akkor 2-3 között ébred jellemzően. Ilyenkor fogja a párnáját és átjön hozzánk. (Tudja, hogy a párnám nem adom, mindig visszaküldtem a sajátjáért. :) )

Innentől 2-3 esélyes a dolog. Vagy rögtön elalszik köztünk. Ez ritkán van. Vagy ébren van 5-6 óráig, majd akkor elalszik és alszik 3/4 7-ig, amikor kelnie kell. Vagy nem alszik vissza...

A 3 esetből az első és a harmadik elviselhető. Azaz ekkor képes reggel felébredni. A középső eset mindig rázós.

Hogy mit csinál éjjel, amikor nem alszik? Engem ölelget, simogat. Ami persze nagyon kedves részéről, csak aludni nem tudok tőle. Ennek ellenére ezért nem szoktam szólni.

Ha nem ölelget, akkor vagy csak néz engem vagy épp a semmibe réved a tekintete. És van az a verzió is, amikor jön a hókusz-pókusz. Ilyenkor rá szoktam szólni, hogy fejezze be és próbáljon aludni.

Érdekes számomra, hogy ha köztünk fekszik, akkor nem tűri meg magán a takarót. Amint betakarom, rögtön lelöki magáról. Ha sikerül a szobájában aludni, akkor viszont nem takarózik ki.

Szóval egyenlőre így állunk ketteskével. Kíváncsi vagyok, hogy meddig lesz ez így.

A mai éjszakát végig aludta a saját ágyában! Ez óriási dolog, reggel nagyon megdicsértem érte.

Annyira reméltük, hogy 3 éves korától egyszer csak jó alvó lesz. De nem. Egyenlőre nincsenek rá utaló jelek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése