2010. augusztus 31., kedd

Szofi 2. napja folytatás

Végül nem szólalt meg a telefon. Állítólag egész délelőtt szépen játszott. Hol egyedül, hol a többi gyerkőccel. Segített a dadusnéninek az uzsiosztáskor. Megette a tízórait és az ebédet is.

Amikor délben mentem érte, épp ismét el volt mélyülve a játékban. Aztán meglátott és mosolyogva robogott hozzám.

Büszke vagyok rá.

1 megjegyzés:

  1. Szorítok, hogy tartsa meg jó szokását, és szeresse az óvodát! :-)

    VálaszTörlés