2009. október 18., vasárnap

Tévedések napja ...

A nap egész jól kezdődött. Szofi kivételesen később ébredt mint én. De nem rohant ki hozzám, hanem egyedül elment bilizni és felvette a bugyiját is egyedül. Egész büszke voltam rá.:)

Aztán dél körül elkezdett Szofinak fájni a hasa. Sose volt hasfájós, de ha fáj is neki valami, jól viseli. Viszont most sírt, meg bújt ... gyanús volt. Felkaptuk és elvittük az ügyeletre.

Még ott is mondogatta, hogy fáiii, fáiiii, meg sírdogált. Elég sokat kellett várni, hogy bejussunk a dokinénihez, elhúzódott az előttünk levő kisgyerek vizsgálata. Mielőtt bejutottunk volna, Szofi felélénkült és elkezdett ugrálni Grétivel. Bent persze semmire sem mondta, hogy fáj ... Mosolyogva csinált mindent. A dokinénivel megbeszéltük, hogy ha gond van, visszamegyünk.

Majd útra keltünk vásárolni, ügyeket intézni.

Grétivel sorba álltunk a postán az egyik bevásárlóközpontban, miközben Krisz sétált Szofival. Előttünk a sorban egy nő állt egy kislánnyal, a kislány kezében kulaccsal. Mikor Szofi visszaért, mi még mindig ott álltunk. Szofi egy csatakiálltással odarohant a kislányhoz, mondván "kakaóóóóóóóóóóóóóóóóóó" és azzal a lendülettel ki akarta tépni a kezéből a kulacsot. Azt hitte Gréti az. Aztán leesett neki, hogy nem. Annyira elszégyelte magát, jött és majd' belémbújt. :)

Ezután elmentünk még lámpakeresőbe. Épp egy nagy áruházban nézelődtünk, amikor Krisz átment egy másik sorba. Szofi megint akcióba lépett. Meglátott egy férfit kicsit odébb. Lelkesen odarohant hozzá és hátba verte, miközben azt kurjantotta 'apiiiiiii'. Nekem akkor esett le, hogy mit csinál. Rögtön mondtam neki, hogy az nem apa és elnézést kértem. A férfi egy jót nevetett. Szofi ismét zavarba jött és odarohant hozzám. Majd átment Kriszhez és sírva fakadt szégyenében.

Hát igen, az embernek vannak ilyen napjai is. :))

Szép napot

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése