Hosszú hétvége: péntek

Tegnap ünnepnap lévén Krisz nem ment dolgozni. Mivel nem szeretünk itthon ülni, ezért elkezdtünk ötleteket felhozni, mit is kellene csinálni. Először azt javasoltam, ugorjunk el Ausztriába. Erre Krisz azt mondta, hogy biztos rengetegen mennek arra, oda ne menjünk. Következő javaslatom az Erdély volt. Krisz még sose járt ott, én meg csak gyerekként. Az egyik blogban olyan szépen írtak róla (sajna nem ugrik be, hogy melyikben), hogy szívesen elutaztam volna oda is, akár a teljes hosszú hévégére. De Krisz felhívta a figyelmem arra, hogy ünnepnap van. Ilyenkor nem nagyon ajánlott se Szlovákia, se Románia felé venni az irányt. :((

Majd Krisz kitalálta, hogy menjünk Pestre cirkuszba, mert most valami jubileumi előadás van. Ekkor én hívtam fel a figyelmét, hogy ünnepnapokon manapság Pestre se nagyon szabad menni, pláne ha olyan központi helyen van, mint a cirkusz ... Ennél a pontnál már azt se tudom, hogy milyen vigyor/szomorúság jelet tegyek kínomban.

Tehát maradt egy magyar célpont Budapesten kívül. Végül Krisz kitalálta, hogy menjünk el Miskolctapolcára a barlangfürdőbe. Amire elindultunk már 11 óra volt. Amint felhajtottunk az M3-ra, realizáltuk, hogy nem lesz egyszerű eljutni odáig. A pesti kivezető szakaszon is állt a sor ... Hurrrrrrrá :) Ráadásul olyan köd volt sokáig, hogy kb. 100-150 méter volt a látótávolság.

Olyan érdekes a dugók természete. Miután egy ideig lassan araszoltunk, hirtelen meglendültek az autók és szabadon lehetett menni... pár km-t. Aztán vészvillogózva fék - nehogy belénk jöjjön valaki -, mert ismét beállt a sor. Ezt 3x vagy 4x játszottuk el. A rádió szerint 3 helyen baleset volt és persze az útfelújítások miatti útlezárások se tettek jót a dugónak.

Sebaj, útközben legalább számolhattam a nagymadarakat is. Közel 30 nagymadarat láttunk. Csodálom őket is, mint a repülőket. :) Bár hozzájuk se értek jobban. :S
1-2 kivételével mind az út mentén levő kerítés oszlopain ült. Krisz meg is kérdezte, hogy miért az autókat, miért nem a mezőt szemlélik, ránk vadásznak? :)))

Mielőtt lekanyarodtunk volna az M3-ról valami nagyon furát láttam. Olyan volt, mintha 2 gólya lett volna a szántóföldön. Megesküdni nem mernék rá, mert nem nézhettem meg őket rendesen, de ilyen hosszú lábú, hosszú nyakú, nagytestű, fehér madarat nem igen ismerek másikat Magyarországon. Na persze nem vagyok egy ornitológus ... :) De ha gólyák voltak, mit keresnek még itt. Augusztus vége felé el szoktak repülni. Ha azok voltak, remélem valahogy átvészelik a telet!

Szofi majdnem végig aludt. Amikor felébredt, szólt hogy pisilnie kellene. Az első pihanőnél meg is álltunk, el is intézte a dolgát. De rosszul tartottam, illetve olyan ívben intézte a dolgát, hogy pisis lett a nadrágja ... Hurrááááá :) Még jó, hogy a múltkori esetből tanulva, volt nálunk váltóruha.

3 óra volt már mire odaértünk a Barlangfürdőhöz. Gyorsan ettünk egy lángost, mert ekkor már nagyon éhesek voltunk. Hogy a napom még fényesebben ragyogjon, Krisz felborította az üveg kólát, ami nyilván az én lángosomra ömlött és persze kicsit rám is ... Legalább nekem is jutott a kólából ... :)

A fürdő pénztáránál egy jópofa "belépőjegyet" adtak. Olyan volt, mint egy gumióra. A lányoknak nagyon tetszett, rögtön fel akarták venni. Egy chip lehetett benne, mert ezzel lehetett bemenni a kapun.

A belépőárak szerintem elég barátságtalanok a magyar keresetekhez képest, bár egyik uszoda se olcsó már. A felnőtt jegy 2200 Ft volt, a gyerekre meg talán 1500 körül. Végül családi jegyet vettünk 1700 Ft/fő áron. Szofi még ingyen jöhetett be, mert még nincs 3 éves.

Az öltözőszekrények 100-assal működnek. Mivel egy szekrénybe szinte kizárt, hogy egy 4 tagú család teljes téli ruhatára beférjen, jó ha az embernél több 100-as is van. Nálunk persze csak 1 db volt, így mehettem váltani. :)

A WC, ahova persze rögtön el kellett menni a csajokkal, elég gáz volt. WC papír persze nem volt, minek az. Ja és az öltözők szintjén 1 db WC-t találtam csak. Máshol persze volt még.

A medencés részek, mind a barlangban levők, mind a kintiek, mind a szimplán fedettek, nagyon szépen vannak kialakítva. Igényes. Mióta utoljára voltam, szerintem bővítették a barlangi és a kinti medencéket is.

2 óra pancsolás után mindannyian elfáradtunk és az öltöző felé vettük az irányt.

A belépő "órákat" sajnos nem lehetett megtartani, bár 5000 Ft ellenében meg lehetett volna venni. :)

Még távolról megcsodáltuk a hattyúkat és elindultunk hazafelé.

Mivel a hasunk már erősen jelzett és Szofi minden második szava az volt, hogy enni, hát megálltunk egy cukrászdánál, mivel a sötétben éttermet nem találtunk, ez viszont szépen ki volt világítva. Mindenkinek vettünk valamit, amivel hazáig ki lehet bírni valahogy. Persze Szofinak az kellett végül, ami az enyém volt, így Krisz állhatott ismét sorba, mert a Szofinak vett süti igen kicsi lett volna nekem.

A végén persze itt is meglátogattuk a WC-t. Bár ne tettük volna ... Igényes, szép WC volt és még WC papír is volt. De a mosdórészben is és a WC-ben is mozgásérzékelő szabályozta a lámpa fel- és lekapcsolódását. Ha már a WC-n ült az ember, akkor már nem érzékelte és 3 másodpercenként lekapcsolt. Amint sötét lett, a gyerekek elkezdtek sivalkodni. Amíg Gréti WC-zett, addig Szofival álltam a nyitott ajtóban és ott próbáltam tornázni, integetni, hogy égjen a lámpa. De még így is rendszeresen lekapcsolt. Amikor Szofi került sorra, akkor Grétit állítottam az ajtóba, hogy ő mozogjon ott. Persze nem jártam sok sikerrel, totál sötétben kellett Szofit WC-ztetnem. Nyilván én is mentem volna. De a két sivítozó gyereket nem érzékelte a lámpa, mire Gréti kinyitotta a mosdó ajtaját is... Mire végeztünk, icipicit ideges voltam és egy cifrát eresztettem meg. Nyilván a kint levők hallották, mert úgy néztek rám, mint egy véres rongyra. Sebaj, kerülnek még ők is kínos, sőt számukra idegesítő szituációba. Próbálják csak ki ezt a WC-t. :) (Bár lehet, hogy csak az én idegeim vannak túlfeszítve :( )

Lényeg, hogy egészben hazaértünk és beeshettünk az ágyba. Remélem, a mai nap kicsit jobban sikerül.

Szép napot