2009. augusztus 15., szombat

Jászszentandrás

Ahogy korábban már említettem, kedden elutaztunk Jászszentandrásra kempingezni. Egy nagyon szuper kemping van ott. Egyben van a termálvizes stranddal. Van dagonyázó medence, ami elméletileg jót tesz az izületeimnek, van úszómedence, egy gyerekmedence kicsi csúszdákkal és egy csúszdás medence 3-4 csúszdával.

A kemping árában benne van a strand ára is. Na meg a wireless interneté is. :) Ezt próbáltam használni, de túl messze voltunk a routertől és túl gyenge volt a jel.

Szóval így volt valami ezeregynéhány forint éjszakánként fejenként. A gyerkőcök még ingyen voltak. :)

A kajára sem volt sok gondunk. A közelben van egy napköziotthon. Ha valaki csak a csudi híres helyeket szereti, annak nem ajánlom, de a házias ízek kedvelőinek igen. A 2 adag leves és a 2 adag második elég volt mind a négyünknek. Bőven ... És nagyon finom volt. Mindez napi 500 Ft/adag áron.

Az első nap mobilon keresztüli internettel dolgoztam egy kicsit, de aztán inkább pihenést mímeltem. :)

Az első éjjel frenetikus volt. Csakúgy mint a következők ... 2 hálófülke van a sátorban. Egyikben a gyerekek aludtak, a másikban Krisz. Hogy én hol voltam? Hol itt, hol ott. De nagyjából sehol sem aludtam. Szofi csak akkor volt hajlandó elaludni, ha mellette aludtam. Hát Gréti és Szofi közé préselődtem. Szofi mellett aludni max a mazochisták tudnak. Folyamatosan forog, keze-lába meg se áll, de a feje se ...

Első éjjel a könyökét állítottam a bal szemembe ... Hát nem kellett a sátor elé mennem, hogy csillagokat lássak ... Amikor feladtam, átmentem Krisz fülkéjébe. De aztán Szofi felsírt. 1-2 alkalommal segített a sssssssssssss hang kibocsátása, de aztán ráunt és keményen követelni kezdett. Hát megadtam magam és visszamentem.

Mivel mi nem tudunk sokáig a fenekünkön ülni, szerda késő délután elmentünk Egerbe. Sétáltunk egyet, majd vacsiztunk. Vacsi közben egy korábbi szomszéd család köszönt ránk. Kicsi a világ. :)

Vacsi után sétáltunk még egyet. Gyönyörű Eger és fantasztikus, hogy milyen élet pezseg ott még az esti órákban is. Tele voltak az éttermek, az emberek az utcákon sétáltak. Szerettem volna fényképeket csinálni, de ez a fényképezőnk nem alkalmas rá, hogy sötétben jó képeket csináljak vele, ráadásul le is merült ... :)

Nem baj, egyszer majd lesz egy jó kis tükörrefis gépünk is. :)

A kempinghez visszaúton Szofi végig ébren volt. Majdnem ... Az utolsó pár percben elaludt. Ez hiba volt. Őt nem lehet úgy mozgatni, hogy nem ébredjen fel. Ha felébred, azt hiszi, hogy kialudta magát 3 perc alatt. Este 10 körül lefeküdtünk. Én a gyerekek között, hogy Szofi ne üvöltsön. Nem sokkal később megfejelt. Azt hittem kiköpöm a fogaim ... Hátat fordítottam neki. Hiába magyaráztam neki, hogy mellette fekszek, csak háttal, ez kevés volt számára. Visszafordulni nem mertem, utálom, ha egy-egy este laposra vagyok verve. Mondjuk úgy este fél 11-től elkezdett üvölteni. Aki ismeri őt, az tudja, hogy nem kispályás a csaj. Sooooooook decibel szorult a torkába. Amikor már sík ideg voltam, akkor átmentem Krisz fülkéjébe. Előfordul, hogy akkor nyugszik le, ha kimegyek. Most nem. Fél egykor leüvöltöttem a fejét. Ekkor már nagyon paprikás volt a hangulat a sátorban és nagy valószínűséggel a sátoron kívül is. A sátornak nem túl jó a hangszigetelő képessége ... :)

Szofi végül fél 1-kor befejezte az üvöltést és fél 2 után a szipogást is elhagyta.

Mivel hajnalban ismét bepróbálkozott, ezért átvonultam ismét a gyerekek közé, nehogy reggel meglincseljenek a kempinglakók. Gréti reggel fél 7-kor kelt. Ismét sikerült kipihennem magam. :)

Harmadik nap Tiszaújvárosba mentünk egy ismerős családot meglátogatni. Mégiscsak közelebb volt onnan, mint itthonról. :) Krisz elszórakoztatta a 4 gyerkőcöt és mi anyukák pedig elbeszélgettünk. Este hazaért a házigazda is, így Krisznek is volt kivel beszélgetni. Innen fél 11-re értünk vissza a kempingbe. Szofi ismét felébredt... Befeküdtem közéjük, de igyekeztem sokkal feljebb feküdni a matracon, mint Szofi. Utánam jött ... :))) Mivel menekülés közben nem tudtam, mertem elaludni, már igen fáradt voltam. Mikor már úgy tűnt, hogy mélyen alszik, akkor átmentem a másik fülkébe. Mire elaludtam volna, felsírt. Próbálkoztam a ssssssssssss-vel. 1x működött. Majd megint közel kerültem ahhoz, hogy elaludjak. Megint felsírt... sssssssssss .... 3x a ssssssssss már nem működött és vissza kellett mennem a gyerekek közé. Gréti megpróbált hajnalban felébredni. Ekkor már nagyon morcos voltam és ezt ki is mutattam. Közöltem, hogy leteszi a fejét és alszik még, mert valamennyit nekem is kell aludnom. Ekkor nem mert ellenkezni. Szerencsére elaludt. És tudtam pár órácskát aludni.

Szerda este beszéltem anyummal, hogy mizu itthon. Hát nem maradt el az izgalom itt sem. Reggel, amikor jött megetetni a cicákat, az egyik cicának a szájából folyt a vér. Majd lekuporodott és lecsukta szemeit. Anyum felkapta a macskahordozó dobozt, macskát beletette, átrohant a szomszédhoz, hogy vigyék őt el állatorvoshoz. El is vitték gyorsan. A cicának fogínysorvadása van és a foggyökér és az íny közé szorult a kaja és ettől vérzett a szája. Rögtön 2 fogától is megszabadították ...

Péntek reggel volt egy aranyos jelenet. Reggel Grétivel elmentem boltba. Mire visszaértünk, Szofi is felébredt és elkezdett felénk futni széttárt karokkal, hatalmas mosollyal a képén. Gréti is rohant felé. Mikor már majdnem összeértek, Szofi dobott egy kitérőt és rohant felém tovább. Tisztára, mint a filmekben. :)

Tegnap végül hazajöttünk. Reggel még pancsoltunk egyet, összepakoltunk, megettük a menzakajánk és hazaindultunk. Útközben aludtam egyet! Arra ébredtem, hogy Krisz egy hatalmasat fékez. A 2x1 sávos keskeny úton, ahol leállósáv sincs, sőt kavicsos rész se nagyon, csak egy árok, egy teherautó jött szemben a mi sávunkban előzvén valakit ... Az utolsó pillanatban valahogy még befért és nem ütköztünk frontálisan ...

Mire hazaértünk, Szofi belázasodott. Ez természetesen előrejelezte, hogy most se fogok többet aludni, mint az elmúlt 3 éjszakán. Orrszívás, lázmérés, orrfújás, lázmérés, láz csillapítása, kiságyból ki, kiságyba be, majd ki, majd be ... :)

Nem baj, leszek én még nyugdíjas és talán akkor fogok tudni aludni is. :) Vagy nem.

Szép napot

2 megjegyzés:

  1. Hűűű, jól kipihented magad, látom! ;) Szegényke! Abszolút átérzem a helyzetet... (Én ilyenkor azt szoktam mondani, majd a síromban pihizek- de ez elég drasztikus!) :)
    Jobbulást kicsi lánykádnak!
    Eni (Szalma család)

    VálaszTörlés
  2. Egyszer csak összejön az alvás is. :))

    VálaszTörlés